oknyomozás

33 méteres féknyomot hagyott maga után az az autó, amely 2008 végén hajnalban, a zebrán gázolt halálra egy 30 éves nőt. A nő dolgozni indult, és már majdnem átért az út túloldalára. A sofőr felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ahogy az esetek túlynomó többségében a halálos kimenetelű balesetek okozói.

Bár a súlyos KRESZ-szabályszegések miatt egyre több baleset történik, és tavaly 144 gyalogos halt meg az utakon, az elérhető statisztikák szerint a a vétkes sofőröket legtöbbször vezetéstől eltiltással és pénzbüntetéssel sújtják. A bíróságok és még az egyes bírók gyakorlata is eltér. Nem kerülhet börtönbe minden autós, aki pillanatnyi figyelmetlenségből, vagy önhibáján kívül válik egy baleset szereplőjévé, de mi van azokkal, akik többszörös szabálytalankodással okoznak balesetet?

Ebben a cikkben az [origo] arra kereste a választ, hogy hogyan ítélik meg a bíróságokon az emberéleteket követelő baleseteket, és miért.

Az Antagon blog szerkesztői voltak annyira jófejek, hogy egy hangulatos videót készítettek a Soma-díj keddi átadójáról. Ezt most bemásoltuk ide is. Érdemes megnézni: Vorák Anita egy bizarr találkozásról, Szabó András pedig a moszkvai rejtély nyitva maradt kérdéseiről beszél, és mindezt kellemes zongoraszó kíséri.

Az [origo] két újságírója, Vorák Anita és Szabó András megosztva kapta meg a 2010 legjobb tényfeltáró cikkeiért járó Göbölyös Soma-díjat. A magyar újságírás egyik legrangosabb elismerését kedden este adták át a budapesti Kossuth Klubban.

"Szabó András 14 cikkből álló sorozata azt a botrányos folyamatot dolgozta föl, ahogy a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületét eladták. Az ingatlant tulajdonképpen már évekkel a szerződéskötés előtt eladták, az értékbecslésnél pedig a piaci ár töredékét állapították meg. Vorák Anita rövidebb sorozata a Duna TV-nél a Cselényi László elnöksége alatt működtetett pénzszivattyúról szól. A Duna TV sokszor több mint kétszer annyit fizetett néhány filmért, mint amennyiért azokat legyártották, a különbözet pedig eltűnt egy rejtélyes közvetítő kezén" - olvasható a Göbölyös József SOMA Alapítvány honlapján közzétett méltatásban.

A díjazottak az alapítvány névadójának, a fiatalon elhunyt Göbölyös József újságírójának fotója előtt - A fotóra kattintva galéria nyílik (Fotók: Hajdú D. András)

Mindkét sorozatot az [origo] Hírek rovatának vezetője, Sáling Gergő szerkesztette. András cikkei itt találhatók, Anita sorozatának legutóbbi darabja (benne az előzményekkel) itt olvasható. A díjátadón velük készült interjúban mindketten azt mondták, hogy a történeteknek vannak még kiderítetlen részletei, így lehetséges, hogy folytatják a nyomozó munkát.

Nem ez az első alkalom, hogy [origo]-s újságíró kapja a Soma-díjat: két éve Pethő Andrást díjazták az NFÜ egyik ellentmondásos ügyletéről szóló cikkeiért. A mostani újabb két elismeréssel az [origo] lett az egyik legeredményesebb szerkesztőség a tényfeltáró díj történetében. (Egyedül még az Index mondhatja el magáról, hogy három munkatársa is megkapta a díjat.) A moszkvás sorozat ráadásul nemcsak a Soma-díjat érdemelte ki, Szabó András ugyanis tavaly januárban az egyik cikkel elnyerte a Minőségi Újságírás díjat is.

Ma este adják át a Göbölyös Soma-díjat, amelyet minden évben a legjobb tényfeltáró munkáért osztanak ki. A 2000 nyarán elhunyt Göbölyös József újságíró becenece volt Soma, számára állít emléket a barátai által létrehozott alapítvány. Azóta minden évben a születésnapján, január 11-én adják át az egymillió forintos díjat a legjobbnak ítélt újságírónak (vagy újságíróknak, ugyanis több alkalommal megosztott díj mellett döntött a zsűri).

Ez az egyik legrangosabb díj a magyar újságírásban, olyan elismert kollégák kapták már meg, mint Vajda Éva vagy Mong Attila. Tavaly az Index munkatársa, Magyari Péter lett a nyertes, de vajon ki lesz a idei díjazott? Részletek a díjról az alapítvány honlapján.

Gyakran találkozni újságcikkekben azzal a fordulattal, hogy egy cég politikai kötődésű, de vajon mit is jelent ez? Hogyan szövődnek a kapcsolatok az üzlet és a politika között? Kik mozgatják a szálakat, és hogyan épülnek a politikai kötődéssel is rendelkező gazdasági birodalmak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Pethő András az utóbbi években látványosan megerősödött építőipari cég, a Közgép portréjának megírásakor.